Daniel Goleman, az „érzelmi intelligencia” fogalmának egyik megalkotója Zöld út a jövőbe című könyvében a környezettudatos gondolkodás pszichológiai és társadalmi rétegeit fejti fel előttünk. Rávilágít, hogy közvetett módon miként hatunk a környezetre mindazzal, amit előállítunk vagy vásárolunk.
Ki gondolná, hogy a „gyógynövény” alapú samponok olyan vegyi anyagok hozzáadásával készülnek, amelyek nem csak szennyezik a környezetet, de saját egészségünket is veszélyeztetik? Biopamut ruhákat hordunk, és közben fogalmunk sincs róla, hogy a gyárban, ahol készítik, a munkások annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy a színező festék anyagától leukémiások lesznek.
Vajon miért vagyunk mi, vásárlók, a teljes tudatlanság állapotában azon dolgok hatásaival kapcsolatban, amelyeket használunk vagy fogyasztunk? Mi mindent kell(ene) a fogyasztónak-vásárlónak tudnia-tennie a bölcs „zöld” döntés meghozatalához? Mindenekelőtt ki kell fejlesztenünk az „ökológiai intelligenciát”.
Goleman új gazdasági világrendet jövendöl, amelyben a vásárlók képesek együttesen nyomást gyakorolni az őket megtévesztő gyártókra és forgalmazókra.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.