1. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
"2008. október 10-én egy újszerű, hosszú távú folyamat indult el a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács megalakulásával" – kezdi köszöntőjét Katona Béla, az Országgyűlés és az NFFT elnöke. Hasonló felépítésű Tanács Országgyűlés keretén belül nem jött még létre Európában. Az NFFT tagjait a parlamenti pártok, a Kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági kamarák, az egyházak, a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a MTESZ, a Rektori Konferencia, és a civil szervezetek delegáltjai alkotják.
A Tanács civil tagjait közel ötszáz szervezet választotta meg. (Büszkék vagyunk rá, hogy a környezet- és természetvédő szervezetek delegáltjai között tudhatjuk az E-misszió Egyesület képviseletében Zalatnay László LMP-s tagtársunkat – a szerk.) A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács azon az úton indult el, melynek célja egy fenntartható társadalom létrejötte. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a jelenünk és jövőnk problémáira nem a tegnap válaszait adjuk, kilépünk a mai keretekből, leszámolunk a dogmákkal és a tabukkal, rávilágítunk a fenntarthatatlanság valódi okaira és ezeket oldjuk meg.
Az NFFT 2009. november 13-ai ülésén elfogadta a Jövőkereső - A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Jelentése a magyar társadalomnak című dokumentumot. "A jelentés szembesíteni kívánja a magyar társadalmat – és elsősorban a döntéshozóit – a világban és az idehaza tapasztalható jelenségek társadalmi és környezeti hatásaival, a folyamatok fenntarthatatlanságával. Nem elégszik meg a felszín bemutatásával, a legmélyebb okok feltárására törekszik. A jelentés ébresztő kíván lenni, a döntéshozók és a társadalom figyelmét a jövő kihívásai felé szándékozik fordítani, szemléleti változást, bölcs megfontolásokat és cselekedeteket kér a nemzettől. Megállapításait, helyenként sarkos véleményét, semmilyen politikai oldalhoz való tartozás nem befolyásolta."
2009. december 14-én az Országgyűlés az összes parlamenti párt egyetértésével támogatta Magyarország fenntarthatósági helyzetéről és az abból adódó feladatokról szóló OGY határozatot, mely Jövőkereső - A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács jelentése a magyar társadalomnak című dokumentum alapján fontosnak tartja, hogy a jelentés alapján társadalmi párbeszéd kezdődjön, és ennek tapasztalatainak figyelembe vételével felkéri a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot, hogy dolgozza ki a fenntartható fejlődés nemzeti stratégiai irányait és legkésőbb 2010. december 15-ig terjessze az Országgyűlés elé.
A honlapon olvasható többek között a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács állásfoglalása a pénzügyi válságról. Az NFFT által hangsúlyozott szempontok közül külön kiemelést érdemel, hogy "amennyiben a pénzügyi és gazdasági válságot a mélyebb okok feltárása és megoldása nélkül oldjuk meg, újratermeljük a társadalmi igazságtalanság és a környezetpusztulás, a nem fenntartható társadalom feltételeit. A pénzügyi válságot lehetőségként kell felhasználni arra, hogy újragondoljuk társadalmi és környezeti viszonyainkat, kultúránkat. Át kell alakítanunk értékrendünket. Gondolkodásunkat a teljesség, az egyetemlegesség irányába kell fordítsuk, annak érdekében, hogy a megosztó intézményrendszereinket alkalmassá tegyük a rendszerben létező problémák kezelésére. Eljött az ideje, hogy szembenézzünk elkövetett hibáinkkal és új alapokra helyezzük a jövő emberi társadalmát."
Az NFFT javaslatot tett egy új Nemzeti Vidékstratégia kidolgozására, megkezdte továbbá a magyar éghajlatvédelmi kerettörvény koncepciójának kidolgozását. A törvény elfogadásáról az Országgyűlés várhatóan 2010. február végén dönt.
2. Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa – úgy is, mint nemzeti szinten működő környezetvédelmi ombudsman, úgy is, mint az eljövendő generációk tágabb képviseletét ellátó állami intézmény – a világon csaknem egyedülálló. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosához hasonló tevékenységet végez Kanada Ontario tartományának környezetvédelmi biztosa (Environmental Commissioner of Ontario). Emellett Izraelben működött és Finnországban működik még jelenleg is egy olyan parlamenti testület, mely figyelemmel kíséri a jövő nemzedékekkel kapcsolatos állami gondoskodást, tervezést.
A klasszikus ombudsmani feladatoknak megfelelően az Iroda elsődleges feladata az, hogy a társadalmi szervezetektől és magánszemélyektől beérkező környezetvédelmi panaszokat kivizsgálja és a felelős közigazgatási szervezeteknek ajánlásokat tegyen. A biztost kiemelt közjogi státusza és széles hatásköre alkalmassá teszi a környezetvédelem (és – bizonyos határok között – a jövő nemzedékekkel kapcsolatos egyéb témák) szószólója szerepének betöltésére. A biztos tevékenysége távlati céljainak megvalósítását szolgálja a stratégiai elemző és tudományos központ-szerep, mely a tágan értelmezett környezetvédelem kapcsán előremutató kezdeményezéseket indít útjára vagy ezek megvalósításában vesz részt.
Dr. Fülöp Sándor, akit először neveztek ki a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa posztra, állásfoglalást adott ki többek között a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslattal, a vasúti mellékvonalak személyszállítási közszolgáltatásának szüneteltetésével, valamint a kiotói kvótaértékesítés bevételeinek felhasználásával kapcsolatban.
(A cikk szerzője dr. Barta Eszter jogász, a megyei választmány tagja)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.